MCPE
Magyar Coaching Pszichológiai Egyesület
MCPE · MPT Coaching Pszichológiai Szekció — átdolgozott változat (2026. augusztus 21.)
A coachingpszichológia akkor válhat hazánkban elfogadott és megbecsült pszichológiai területté, ha működését tudományosan megalapozott módszerekre, átlátható szakmai sztenderdekre és világos etikai irányelvekre építi.
Etikai szempontból a coachingpszichológia különleges helyzetben van: egyszerre tartozik a pszichológus szakma etikai normarendszeréhez és működik az üzleti, szervezeti világ kontextusában, ahol a döntésekre gazdasági, szervezeti és hatalmi szempontok is hatnak. A kettős beágyazottság magas fokú etikai érzékenységet, folyamatos önreflexiót és a szakmai integritás megőrzését igényli minden körülmények között. A coachingpszichológus etikai feladata a saját etikus munkavégzésén túl — más felelősségi szinten — kiterjed mások (pl. a fejlesztett vezetők vagy coachok) etikusságának előmozdítására is.
Az Etikai Kódex célja, hogy irányt mutasson a mindennapi gyakorlatban felmerülő etikai dilemmák kezelésében, és biztosítsa a szakmai közösség egységes értékrendjét. Élő, folyamatosan fejlődő dokumentum, amelyet a gyakorlati tapasztalatok, az új tudományos eredmények és a szakmai közösség visszajelzései alapján szükség esetén módosítani kell. Az MCPE keretein belül a coachingpszichológusok saját Etikai Bizottságot működtetnek.
Az Etikai Kódex összhangban van az International Society for Coaching Psychology (ISCP) hat etikai alapelvével (Rights, Respect, Recognition, Relationship, Representation, Responsibility), és e nemzetközi normákat két további alapelvvel — a társadalmi felelősséggel és a tudományos integritással — egészíti ki.
Az Etikai Kódex az MCPE valamennyi tagjára kötelező érvényű, a tagság vállalásának részeként. Az MPT Coaching Pszichológiai Szekció tagjai számára a kódex szakmai iránymutatásul szolgál; rájuk emellett a Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete közös Szakmai Etikai Kódexe is vonatkozik.
Az MCPE Etikai Bizottsága kizárólag az MCPE tagjaival szemben folytathat le etikai eljárást. Nem tag elleni panasz esetén a Bizottság érdemi eljárást nem indíthat, de a panaszost tájékoztatja arról, hogy ügyével mely szakmai vagy hatósági fórumhoz fordulhat.
A coachingpszichológus tiszteletben tartja minden ember méltóságát, autonómiáját és önrendelkezési jogát. Törekszik a feltétel nélküli elfogadásra és az előítéletmentes szemléletre, figyelembe veszi az ügyfél kulturális, társadalmi és személyes sajátosságait. Etikai kötelessége, hogy minden kapcsolatban biztosítsa a fair bánásmódot; a tisztelet elve magában foglalja a diszkrimináció elutasítását, a kulturális sokfélelés elfogadását és az egyenlő bánásmód biztosítását minden helyzetben.
A szakmai dokumentáció jogszerűsége érdekében a coachingpszichológus írásban tájékoztatja ügyfelét az adatkezelési szabályokról (az adatkezelés célja, a gyűjtött adatok típusa, a megőrzés időtartama, a biztonságos tárolás és a törlés módja). Az ügyfél kérésére biztosítani kell a róla készült feljegyzésekhez való hozzáférést, és az ügyfélnek írásban kell hozzájárulnia az adatkezeléshez.
A coachingpszichológus szerepkör felhatalmazást, de egyben felelősséget is jelent. A coachingpszichológus csak a kompetenciáján belül járhat el, és köteles folyamatosan fejleszteni tudását: szupervízióban és továbbképzéseken (CPD) vesz részt, és reflektál szakmai munkája sikereire és kudarcaira. A már minősített coachingpszichológusoktól elvárt a mindenkori minősítési követelményekben meghatározott dokumentált szakmai fejlesztés és szupervízió (jelenleg éves szinten 20 óra dokumentált fejlesztés, valamint minimum 8 csoportos vagy 6 egyéni szupervíziós alkalom; a csoportos szupervízióhoz az intervíziós, peer-konzultációs forma is elfogadott).
A szakértelem része a munkavégzésre való alkalmasság fenntartása is. A coachingpszichológus figyelemmel kíséri saját fizikai és mentális állapotát, és szakmai segítséget kér, ha személyes vagy egészségi problémái ronthatják munkája minőségét; ha működőképessége súlyosan sérül, gyakorlatát átmenetileg felfüggeszti. Etikai norma, hogy munkáját tudományosan bizonyított módszerekre építse, és hitelesen tájékoztassa ügyfeleit képzettségéről és korlátairól.
A coachingpszichológus felelősséggel tartozik ügyfelei, a megrendelő szervezeti környezet és a társadalom irányában egyaránt; a felelősségnek része a környezet megóvása és a földünk jövője iránt érzett felelősség is. Etikai dilemmák esetén köteles konzultálni; felelős azért, hogy tevékenysége soha ne okozzon fizikai, pszichológiai, erkölcsi vagy anyagi kárt, és mindig a pszichológusi hivatás integritását képviselje.
Súlyos etikai vagy jogi normasértés észlelése esetén — a titoktartás korlátaival összhangban — jelzési, illetve bejelentési kötelesség keletkezhet (whistleblowing); ilyenkor a döntést szupervízióban, szükség esetén jogi konzultáció bevonásával, dokumentáltan hozza meg. A coachingpszichológusoktól elvárt, hogy szakmai felelősségbiztosítással rendelkezzenek, amely illeszkedik az általuk nyújtott szolgáltatások jellegéhez.
Az integritás a gondolatok, szavak és tettek összhangja. A coachingpszichológusnak el kell kerülnie az összeférhetetlenséget, a hatalommal való visszaélést és az olyan párhuzamos kapcsolatokat, amelyek veszélyeztethetik az ügyfél autonómiáját vagy bizalmát; ennek érdekében nem vállal olyan ügyfelet, akivel más jellegű (személyes, üzleti, terápiás) kapcsolatban áll. Korábbi, lezárt terápiás vagy más szakmai kapcsolat esetén minimum 2 év várakozási idő javasolt, és a vállalást szupervízióban is mérlegelni kell.
Az integritás kiterjed a szakmai önbemutatásra is: a hirdetések és a marketingkommunikáció mentesek a félrevezető állításoktól; a coachingpszichológus képzettségét, minősítéseit és tapasztalatát a valóságnak megfelelően mutatja be, és a transzparens, méltányos pénzügyi magatartásra törekszik — ideértve a díjazás mértékét és a díjfizetés módját is.
A coachingpszichológus tisztában van szakmája társadalmi szerepével és hatásával. Támogatja az esélyegyenlőséget, a társadalmi igazságosságot és a mentális egészséghez való egyenlő hozzáférést, és tudatosan törekszik arra, hogy munkájával egy igazságosabb, befogadóbb és fenntarthatóbb társadalomhoz járuljon hozzá. Ennek ajánlott formája, hogy kapacitásának 5%-át pro bono vagy kedvezményes szolgáltatásra fordítja.
A coachingpszichológus elkötelezett a folyamatos innováció és kutatás mellett — alapvetően az alkalmazott, gyakorlatalapú kutatás (saját gyakorlatból származó tapasztalatok és esettanulmányok) irányában, amelynél különös figyelmet fordít az ügyfelek védelmére és az anonimitás biztosítására. A résztvevők teljes körű tájékoztatása (cél, módszerek, kockázatok, önkéntesség, a beleegyezés bármikori visszavonása) és a személyes adatok GDPR-nak megfelelő védelme kötelező. Elvárás a bizonyítékokon alapuló módszerek alkalmazása, az objektív adatelemzés, a szerzőség tisztázása, az összeférhetetlenségek bejelentése és a plágium elkerülése.
Kutatási kötelezettségek: a kutatási protokoll előzetes etikai jóváhagyása (amennyiben szükséges); az eredmények objektív és transzparens közzététele (a negatív eredményeket is beleértve); a kutatási adatok biztonságos tárolása és megosztása a szakmai közösséggel; együttműködés más kutatókkal a coachingpszichológia tudásbázisának bővítése érdekében.
A hat alapelv szoros összefüggésben áll, és együtt alkotja a coachingpszichológiai gyakorlat etikai keretrendszerét. A tisztelet, a szakértelem, a szakmai felelősség, az integritás, a társadalmi felelősség és a tudományos integritás egyaránt szükséges ahhoz, hogy a coachingpszichológus a tudományos megalapozottságot, az emberi méltóságot és a szakmai hitelességet egyensúlyban tartsa. Ezek nem csupán iránymutatások, hanem a szakmai identitás alapjai is.
Az együttműködés etikus kereteit a folyamat megkezdése előtt megkötött írásos szerződés biztosítja. A szerződés minimálisan tartalmazza az együttműködés célját és kereteit (időtartam, alkalmak száma, helyszín/forma); a díjazás mértékét és módját; a titoktartás terjedelmét és korlátait, valamint az adatkezelés szabályait; a folyamat lezárásának és a szerződéstől való elállásnak a feltételeit, ideértve az ügyfél jogát arra, hogy a szolgáltatástól bármikor, következmények nélkül visszalépjen.
Háromoldalú helyzetben (megrendelő–ügyfél–coachingpszichológus) a szerződéskötés része a szerepek, a felelősségek és az információáramlás szabályainak minden fél számára átlátható tisztázása: mit, kinek, milyen formában jelez vissza a coachingpszichológus, és mi marad kizárólag az ügyfél és a coachingpszichológus között.
A coachingpszichológust szigorú titoktartás köti a tudomására jutott minden információ tekintetében. A titoktartás alól kizárólag az alábbi esetek jelentenek kivételt:
A coachingpszichológus a folyamat elején, a tájékozott beleegyezés részeként ismerteti a titoktartás terjedelmét és korlátait, és a korlátokat érintő döntéseket — amennyiben a helyzet sürgőssége engedi — szupervízióban vagy jogi konzultációban mérlegeli és dokumentálja.
A pszichológiai felmérő eszközök értékes információt adhatnak az önismeret fejlesztéséhez és a folyamat nyomon követéséhez, de alkalmazásuk különleges szakmai felelősséget és etikai tudatosságot igényel. Javasolt, hogy a felmérés szigorúbb szabályai a megrendelővel és az ügyféllel kötött külön szerződésben kerüljenek meghatározásra. A tudományosan validált, szakszerűen és etikusan alkalmazott eszközök használata az egyik terület, amely megkülönbözteti a coachingpszichológusokat a nem pszichológusi hátterű coachoktól.
A coachingpszichológusnak kötelessége kezelni az új technológia alkalmazásával járó etikai kockázatokat (adatvédelem, online kommunikáció, algoritmusok, mesterséges intelligencia); csak olyan digitális eszközöket használhat, amelyek megfelelnek a szakmai és adatvédelmi szabványoknak. A mesterséges intelligenciára két konkrét norma vonatkozik:
Szervezeti közegben a megrendelő, a vezető és az ügyfél érdekei eltérhetnek. Ilyenkor különösen fontos a határok és felelősségek tisztázása, a nyílt kommunikáció és az ügyfél autonómiájának védelme. A coachingpszichológus minden körülmények között megőrzi pártatlanságát; az ügyfél érdeke mindenkori prioritás.
A coachingpszichológus szakmai és etikai felelőssége, hogy felismerje a coaching kompetenciahatárait meghaladó helyzeteket, és az ügyfelet a megfelelő szakemberhez irányítsa. Az etikus referálás nem a kapcsolat megszakítása, hanem a kliens érdekeinek legjobb védelme.
Azonnali referálás szükséges, ha klinikai pszichológiai zavar gyanúja merül fel (pl. depresszió, súlyos szorongás, evészavar, függőség); pszichiátriai kórképekre utaló tünetek jelennek meg; krízishelyzet alakul ki; vagy a folyamat a terápiás beavatkozás irányába tolódik. A referálás során a coachingpszichológus őszintén, empatikusan és ítélkezés nélkül tájékoztat, tiszteletben tartja az ügyfél autonómiáját és az adatvédelmi szabályokat, és szükség esetén — lehetőség szerint az ügyfél beleegyezésével — krízisintervenciót kezdeményez.
Általános segélyhívó: 112
Lelki Elsősegély Telefonszolgálat (LESZ): 116-123
Kék Vonal (gyermekek és 24 év alatti fiatalok): 116-111
| Helyzet | Megoldási, kockázatminimalizálási mód |
|---|---|
| Ügyfél versus szervezet érdeke | Előzetes keretek tisztázása, transzparens kommunikáció. |
| Kompetenciahatár túllépése | Őszinte kommunikáció, megfelelő szakember ajánlása. |
| Párhuzamos kapcsolatok | Alternatív megoldás, kolléga ajánlása. |
| Pénzügyi kérdések | Átlátható árazás, méltányos ár-érték arány. |
Minden ügyfélnek joga van panaszt tenni az etikai normák megsértése esetén az MCPE Etikai Bizottságánál. A Bizottság etikai eljárást kizárólag az MCPE-tagjaival szemben folytathat le; nem tag elleni panasz esetén a panaszost a megfelelő szakmai vagy hatósági fórumról tájékoztatja.
A panaszt írásban kell benyújtani, amelyre a Bizottságnak 30 napon belül kell válaszolnia, és e határidőn belül meg kell kezdeni a kivizsgálást; a vizsgálat során mindkét fél számára biztosítani kell a meghallgatás lehetőségét. Az írásos határozatot 60 napon belül kell meghozni, amely ellen mindkét félnek 30 napos határidővel lehet fellebbeznie. Jogosnak ítélt panasz esetén a Bizottság figyelmeztethet, továbbképzésre kötelezhet, vagy javasolhatja a Közgyűlésnek a bepanaszolt tagságának felfüggesztését vagy megszüntetését.
A folyamatban lévő eljárás alatt a tagsági viszony megszüntetése az eljárást nem szünteti meg. Ha a bepanaszolt az MPT tagja is, az MCPE és az MPT–MPÉE közös Etikai Bizottsága — a személyes adatok védelmének keretei között — kölcsönösen tájékoztatja egymást a párhuzamos eljárás elkerülése érdekében.
A Bizottság a megkeresésekről és az eljárásokról egységes, statisztikailag összesíthető nyilvántartást vezet, és évente nyilvános, anonimizált beszámolót készít a megkeresések számáról, az eljárások kimeneteléről és tanulságairól; a visszatérő kérdésekben állásfoglalásokat és tanulságos esetösszeítéseket tesz közzé a szakmai közösség számára.
Az MCPE etikai szolgáltatásai: etikai konzultáció dilemmás helyzetekben; szupervízor-hálózat a szakmai támogatáshoz; továbbképzési programok a kompetenciafejlesztéshez; peer-támogatás kollegíalis közösségben.
Az MCPE–MPT Etikai Kódex eredeti verziójának (2025. január) kibővítése és a jelen (2026. augusztusi) átdolgozás során AI-támogatott szövegelemzést és nemzetközi benchmark-elemzést alkalmaztunk (Claude, Anthropic): a releváns nemzetközi etikai kódexek összehasonlító elemzése (ISCP, ICF, BPS, APA, MPT), az ISCP-irányelvekkel való harmonizáció ellenőrzése, a szerkezeti koherencia és a terminológiai konzisztencia biztosítása. Az etikai szempontrendszer meghatározása, a normatív tartalmi döntések és a végső szövegváltozat jóváhagyása emberi szakértői munka eredménye.
Az MCPE Etikai Bizottsága a felmerülő etikai dilemmák és az éves beszámolók tanulságai alapján folyamatosan, de legalább kétévente felülvizsgálja, kiegészíti és/vagy módosítja a kódexet.
A szöveget gondozta: Dr. Székely Vince, a Magyar Coaching Pszichológiai Egyesület elnöke.
Magyar Coaching Pszichológiai Egyesület – MPT Coaching Pszichológiai Szekció (2026). A Magyar Coachingpszichológusok Etikai Kódexe (átdolgozott változat). https://coachingpszichologia.hu/etikai-kodex.html
© 2025–2026 Magyar Coaching Pszichológiai Egyesület (MCPE) – MPT Coaching Pszichológiai Szekció. Minden jog fenntartva.